Lexikon

Olyan események és körülmények tagadása, amelyek az elbeszélés lényegi elemeiként már korábban jelen voltak a történet világában. Jellemzően posztmodern technika, amely kiterjedhet a cselekmény elemeire, de a szereplőkre, helyszínekre, az ábrázolt tárgyakra is. A fogalom Brian Richardsontól ered, az ő […]

Narratológiai értelemben egyenes beszédnek azt nevezzük, amikor valakinek a szavait szóról szóra idézzük. Pl.: „…s ahogy azt mondta nemrég: / »Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék«” (Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd) A beszéd narrációbeli idézésének hagyományosan két alaptípusát szokás megkülönböztetni, az […]

Narratológiai értelemben függő beszédnek mások beszédének szabad, nem szó szerinti idézését nevezzük. Pl.: „Jean Tomoioaga ezredes tudta, cimborája még nem járt túl a kerítéseken, ezért figyelmeztette, a sorompó után erősen emelkedni kezd a pálya, indulás előtt nem ártana alaposan bezsírozni […]

M. M. Bahtyin (1895-1975) nyelvfilozófiai és esztétikai fogalma, az elnevezés az orosz ’raznorecsije’ angol fordításából ered, soknyelvűséget jelent. Bahtyin a fogalmat A szó a regényben (1934-1935) című regényelméleti esszéjében vezette be. T. Cs. Irodalom Bahtyin, M. M. „A szó a […]

A kognitív narratológia egy →posztklasszikus elbeszéléselmélet, mely a fikcionális elbeszélés szerkezete és a befogadó elme működése közötti kapcsolatot vizsgálja. Alapelgondolása, hogy egy narratíva jelentése csak az emberi elme működésének vonatkozásában ismerhető meg, ezért kutatásai fókuszában az elme jelentésgeneráló folyamatainak feltérképezése […]

Mihail Bahtyin orosz irodalomtörténész és filozófus által alkotott fogalom, mely a narratíva szempontjából alapvető térbeliség és időbeliség kategóriái segítségével hoz létre műfajpoétikai és regénytörténeti szempontból is jól használható elemző eszközt. Az idő és a tér görög neveinek összetételéből álló kifejezés […]

A metareprezentáció olyan információtárolási mód, amely magunk és mások elmetartalmainak reprezentálására szolgál: egyrészt magunk és mások mentális állapotait (hiteit, vélekedéseit, érzelmeit stb.) tároljuk vele, emellett magunk és mások a múltról alkotott reprezentációit, a jövőre vonatkozó terveit, céljait, a valós világról […]

Arthur C. Danto történelemfilozófiai fogalma. A történetelmélet narratív fordulatát megelőzve, az elbeszélések jelentéskonstruáló szerepének feltárását szorgalmazva Danto abból indult ki, hogy a magyarázat legfontosabb eszközei a narratívák. Ha egy egyedi esemény magyarázatára van szükségünk, a leggyakrabban használt és legmegfelelőbb válasz […]

Fontos tudományos fejlemény volt, amikor lehetővé vált a szóbeli történetmondás módszeres vizsgálata a nyelvtudomány keretein belül. A narráció és a nyelv tanulmányozása mindaddig egymástól elzárt területek voltak. Az áttörés az élő beszéd természetéről megfogalmazott feltevések és az elvégzett empirikus vizsgálatok […]

Az elbeszélésnek az a sajátossága, ami elbeszéléssé teszi. Elbeszélés ezek szerint az, ami rendelkezik narrativitással. A narrativitásra rákérdezni ezek szerint annak firtatását jelenti, mitől lesz valami elbeszélés. Fontos azonban észben tartani, hogy a narrativitás nem egyik eleme, elkülöníthető része az […]