naturalizáció [a.: naturalization; n.: Naturalisierung]

A naturalizáció az a folyamat, melynek során az olvasók az irodalmi műben meglévő idegent megpróbálják érthetővé tenni, visszanyerni kulturálisan adott keretek segítségével. A kifejezés Culler strukturalista poétikájából származik, melyben a jelentéstulajdonítás feltételeinek meghatározására törekedett. (Culler, 1975, 134-160.) A naturalizációt a megfelelés elve működteti: az olvasók az új, az addigi normáktól eltérő, különös szöveget vagy szövegbeli inkonzisztenciákat különböző kulturális és irodalmi modellekkel hozzák kapcsolatba, így válik a mű a barthesi értelemben olvashatóvá és beilleszthetővé a diskurzus rendjébe, ahol már természetesnek tűnik. Culler a naturalizáció során döntő szerepet szán a konvenciónak; tulajdonképpen az érdekli, hogyan sajátítja el és használja az olvasó a különböző szemiotikai konvenciókat, melyek lehetővé teszik az irodalmat. Todorov vraisemblance (valószerűség) fogalmát felhasználva és kibővítve, Culler a valószerűség öt szintjét, öt diskurzusát különíti el, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szövegben megjelenő váratlant, valószínűtlent az olvasók kapcsolatba hozzák más szövegekkel és így érthetővé tegyék. Ezek a következőek a valóságos világ társadalmilag adott szövege, a kultúra általános szövege, műfaji modellek, a konvenciók és a paródia/irónia eszköze (Culler, 1975: 140-160). A regények naturalizációjának eszközei a narrátor létezésének és/vagy a nézőpont korlátozottságának a feltételezése, valamint a valóságábrázolás igénye (Culler, 1975:200-202).

Teljes szöveg

A naturalizáció fogalmát Monika Fludernik alkalmazta és értelmezte újra kognitív alapokon álló természetes narratológiájában. A naturalizáció elbeszélésekre alkalmazott fogalma a narrativizáció, az az értelmezési folyamat, melynek során a szövegeket elbeszélésként ismerjük fel (Fludernik, 1996: 235). A furcsa, zavarba ejtő elbeszélések esetében az olvasók különböző kognitív kereteket alkalmaznak, hogy a szöveget narratívaként nyerjék vissza, azaz a narrativitás makro-keretét alkalmazva a művet elbeszélésként olvassák. Sem Fludernik, sem Culler nem kívánja kiiktatni a szöveg idegenségét, Fludernik hangsúlyozza, hogy a kísérleti szövegek naturalizációja nem is lehet teljes, és külön kell választani a kritikusi és az olvasói aktivitást. A narratológia eszközöket nyújt a kísérleti szövegek szofisztikált olvasatához. (Fludernik, 2018: 332).

A naturalizáció fogalma fontos szerepet játszik a nem természetes narratológiában is. Az irányzaton belül a kognitív vonalat képviselő Alber kifejezetten az olvasás folyamatára alkalmazza a naturalizációt, azt vizsgálja, milyen olvasási stratégiákat alkalmaznak az olvasók, ha nem természetes szövegekkel találkoznak (Alber, 2009). Az eredeti öt eljárást (az események szubjektív állapotként való olvasása, a téma előtérbe helyezése, allegorikus olvasás, forgatókönyvek vegyítése és a keretek gazdagítása) továbbiakkal bővítette: műfajiság elve, szatíra és paródia, transzcendens valóság, csináld magad és az olvasás zen módja (Alber, 2016).

T.Cs.

Irodalom

Alber, Jan. „Lehetetlen történetvilágok- Mit kezdjünk velük?”. Helikon 64, 2. sz. (2018): 156-170.
Alber, Jan. Unnatural Narrative: Impossible Worlds in Fiction and Drama. Lincoln and London: University of Nebraska Press, 2016, 47-57.
Culler, Jonathan. Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature. London: Routledge 1975, 134-160, 200-202.
Culler, Jonathan. „Naturalization in „Natural” Narratology”. Partial Answers 16, 2. (2018) : 243-249.
Fludernik, Monika. Towards a ’Natural’ Narratology. London: Routledge, 1996, 31-35.
Fludernik, Monika. „Naturalisation”. In Routledge Encyclopedia of Narrative Theory eds David Herman, Manfred Jahn, Marie-Laure Ryan, London, New York: Routledge, 2005.
Fludernik, Monika. „Towards a ’Natural’ Narratology Twenty Years After”. Partial Answers 16, 2. (2018) :329-347.
Todorov, Tzvetan. „A valószerű, amelyet nem tudunk kikerülni”. In Strukturalizmus, első kötet, szerkesztette Hankiss Elemér, Budapest: Európa, 1971, 66-70.

További kapcsolódó szócikkek: