Lexikon

A függő beszédnek az a fajtája, amelyben az elbeszélő egy szereplő szavait, illetve gondolatait mutatja meg elbeszélői kommentár nélkül, a →nézőpont megváltozását jelöletlenül hagyva. Pl.: „Felkönyökölt az ágyban, úgy leste a felesége hangját, nincsen-e benne valami félelmes… Hogy nem kritizálja, nem […]

A számítógépes narratológia fogalma egyszerre vonatkozik a hagyományos narratológiai szempontok kvantitatív vizsgálatára, valamint a digitális közegben megvalósuló történetmondás elemzésére. Előbbi esetben az elbeszéléselmélet központi kategóriát igyekeznek a kutatók számszerűen megragadni, hogy ezáltal nagy mennyiségű szövegre alkalmazhassák őket, és így történeti, […]

A →posztklasszikus narratológiák egyike, a kontextualista, kultúrtörténeti és kognitív irányzatok közé tartozó elbeszéléselmélet, mely a narratív formák történetét a befogadás történetisége szempontjából vizsgálja. Kognitív alapú, kontsrukcionista és diakron szemléletű és átfogó narratológai irányzat, mely Monika Fludernik Towards a ’Natural’ Narratology […]

A történelmi regény azon modern irodalmi műfajok közé tartozik, melynek történetében a mai napig párhuzamosan vannak jelen a műfajjal kapcsolatos stabil evidenciák, egyértelmű bizonyosságok, valamint a műforma létezését megkérdőjelező, vagy egységes megragadhatóságát legalábbis kétségesnek ítélő vélekedések. A modern irodalom egyik […]

A valóságeffektus vagy valósághatás kifejezés az elbeszélés azon jelölőire (jelölőegységeire) vonatkozik, melyek funkciója kimerül az elbeszélt világ valószerűségének alátámasztásában. A kifejezés Roland Barthes 1968-as, azonos címmel megjelent tanulmánya nyomán terjedt el.

A vernakuláris a nyelvnek az a – rendszerint a standard változattól eltérő – formája, melyet a beszélők otthonról hoznak, tökéletesen tudnak és spontán, természetes és reflektálatlan (unmonitored) módon használnak az ugyanezen vernakuláris forma többi beszélőjével folytatott társalgásaikban. B.G.   Irodalom: […]