denarráció [a. denarration]

Olyan események és körülmények tagadása, amelyek az elbeszélés lényegi elemeiként már korábban jelen voltak a történet világában. Jellemzően posztmodern technika, amely kiterjedhet a cselekmény elemeire, de a szereplőkre, helyszínekre, az ábrázolt tárgyakra is. A fogalom Brian Richardsontól ered, az ő […]

heteroglosszia [a. heteroglossia, n. die Redevielfalt]

M. M. Bahtyin (1895-1975) nyelvfilozófiai és esztétikai fogalma, az elnevezés az orosz ’raznorecsije’ angol fordításából ered, soknyelvűséget jelent. Bahtyin a fogalmat A szó a regényben (1934-1935) című regényelméleti esszéjében vezette be. T. Cs. Irodalom Bahtyin, M. M. „A szó a […]

kognitív narratológia [a. cognitive narratology, f. narratologie cognitive, n. kognitive Narratologie]

A kognitív narratológia egy →posztklasszikus elbeszéléselmélet, mely a fikcionális elbeszélés szerkezete és a befogadó elme működése közötti kapcsolatot vizsgálja. Alapelgondolása, hogy egy narratíva jelentése csak az emberi elme működésének vonatkozásában ismerhető meg, ezért kutatásai fókuszában az elme jelentésgeneráló folyamatainak feltérképezése […]

kronotoposz [a.: chronotope; fr.: chronotope; n.: Chronotopos; or.: xронотоп]

Mihail Bahtyin orosz irodalomtörténész és filozófus által alkotott fogalom, mely a narratíva szempontjából alapvető térbeliség és időbeliség kategóriái segítségével hoz létre műfajpoétikai és regénytörténeti szempontból is jól használható elemző eszközt. Az idő és a tér görög neveinek összetételéből álló kifejezés […]

molekuláris narratíva [a.: molecular narrative; n.: molekulare Erzählung]

Arthur C. Danto történelemfilozófiai fogalma. A történetelmélet narratív fordulatát megelőzve, az elbeszélések jelentéskonstruáló szerepének feltárását szorgalmazva Danto abból indult ki, hogy a magyarázat legfontosabb eszközei a narratívák. Ha egy egyedi esemény magyarázatára van szükségünk, a leggyakrabban használt és legmegfelelőbb válasz […]

narráció a szociolingvisztikában (William Labov elmélete)

Fontos tudományos fejlemény volt, amikor lehetővé vált a szóbeli történetmondás módszeres vizsgálata a nyelvtudomány keretein belül. A narráció és a nyelv tanulmányozása mindaddig egymástól elzárt területek voltak. Az áttörés az élő beszéd természetéről megfogalmazott feltevések és az elvégzett empirikus vizsgálatok […]

narrativitás [a.: narrativity; f.: narrativité; n.: Narrativität]

Az elbeszélésnek az a sajátossága, ami elbeszéléssé teszi. Elbeszélés ezek szerint az, ami rendelkezik narrativitással. A narrativitásra rákérdezni ezek szerint annak firtatását jelenti, mitől lesz valami elbeszélés. Fontos azonban észben tartani, hogy a narrativitás nem egyik eleme, elkülöníthető része az […]