Lexikon

Egyéb megnevezései: neuroregény, szindróma regény, neo-fenomenológiai regény. A betegségnarratívák egyik alműfaja az angolszász prózában; olyan fiktív prózai mű, mely a természettudomány, azon belül is jellemzően a kognitív- és idegtudomány, valamint a pszichiátria irodalomba ágyazását kísérli meg. Regények mellett novellák is […]

Az önéletírói paktum [pacte autobiographique] elmélete az önéletírás és általában az önéletírói műfajok (napló, memoár, levelezés stb.) egyik legjelentősebb modern irodalomtudományi megközelítése. A Philippe Lejeune-höz kötődő elmélet abból indul ki, hogy a tág értelemben vett önéletírást szövegszerű, formai, narratológia kritériumok alapján nem lehet megkülönböztetni a fikciós elbeszélésektől. Ezért Lejeune az önéletírás problematikáját a közzététel átfogó szintjén próbálja megragadni. Az önéletrajzi paktum a szerző által az olvasó számára javasolt, kifejtett vagy kifejtetlen szerződés. Ez a szerződés – melyet végső instanciaként mindig a címlapon szereplő tulajdonnév szövegbe íródása hitelesít – dönti el a szöveg olvasási módját és váltja ki azokat a szövegnek tulajdonított hatásokat, melyek számunkra önéletírásként definiálják az írást.

A séma eredetileg filozófiai (Kant), később pszichológiai terminus (Bartlett és Piaget), mely az 1970-es évektől kezdve vált a kognitív kutatások központi fogalmává. A megismerés számos területének leírásában megjelent, így az észlelés, az emlékezet, a mozgás, a szövegértés és a szociális […]

A függő beszédnek az a fajtája, amelyben az elbeszélő egy szereplő szavait, illetve gondolatait mutatja meg elbeszélői kommentár nélkül, a →nézőpont megváltozását jelöletlenül hagyva. Pl.: „Felkönyökölt az ágyban, úgy leste a felesége hangját, nincsen-e benne valami félelmes… Hogy nem kritizálja, nem […]

A számítógépes narratológia fogalma egyszerre vonatkozik a hagyományos narratológiai szempontok kvantitatív vizsgálatára, valamint a digitális közegben megvalósuló történetmondás elemzésére. Előbbi esetben az elbeszéléselmélet központi kategóriát igyekeznek a kutatók számszerűen megragadni, hogy ezáltal nagy mennyiségű szövegre alkalmazhassák őket, és így történeti, […]

A →posztklasszikus narratológiák egyike, a kontextualista, kultúrtörténeti és kognitív irányzatok közé tartozó elbeszéléselmélet, mely a narratív formák történetét a befogadás történetisége szempontjából vizsgálja. Kognitív alapú, kontsrukcionista és diakron szemléletű és átfogó narratológai irányzat, mely Monika Fludernik Towards a ’Natural’ Narratology […]

A történelmi regény azon modern irodalmi műfajok közé tartozik, melynek történetében a mai napig párhuzamosan vannak jelen a műfajjal kapcsolatos stabil evidenciák, egyértelmű bizonyosságok, valamint a műforma létezését megkérdőjelező, vagy egységes megragadhatóságát legalábbis kétségesnek ítélő vélekedések. A modern irodalom egyik […]

A tudatelmélet (Theory of Mind vagy elmeolvasás) egy univerzális mentális képesség, amely lehetővé teszi, hogy a viselkedés látható megnyilvánulásai alapján magunknak vagy másoknak különböző mentális állapotokat (érzelmeket, szándékokat, ismereteket, terveket, hiteket, vágyakat stb.) tulajdonítsunk és a viselkedést ez alapján magyarázzuk. […]

A valóságeffektus vagy valósághatás kifejezés az elbeszélés azon jelölőire (jelölőegységeire) vonatkozik, melyek funkciója kimerül az elbeszélt világ valószerűségének alátámasztásában. A kifejezés Roland Barthes 1968-as, azonos címmel megjelent tanulmánya nyomán terjedt el.

A vernakuláris a nyelvnek az a – rendszerint a standard változattól eltérő – formája, melyet a beszélők otthonról hoznak, tökéletesen tudnak és spontán, természetes és reflektálatlan (unmonitored) módon használnak az ugyanezen vernakuláris forma többi beszélőjével folytatott társalgásaikban. B.G.   Irodalom: […]