narrativitás [a.: narrativity; f.: narrativité; n.: Narrativität]

Az elbeszélésnek az a sajátossága, ami elbeszéléssé teszi. Elbeszélés ezek szerint az, ami rendelkezik narrativitással. A narrativitásra rákérdezni ezek szerint annak firtatását jelenti, mitől lesz valami elbeszélés. Fontos azonban észben tartani, hogy a narrativitás nem egyik eleme, elkülöníthető része az elbeszélésnek, hanem a tulajdonsága. Ugyanakkor azonban a kérdést nemcsak általánosságban lehet feltenni, hanem egyes elbeszélő jellegű szövegekkel, narratív műalkotásokkal kapcsolatban is. Amióta a narratívák tanulmányozása nemcsak (elbeszélő) szövegekre terjed ki, hanem vizuális műalkotásokra is, kézenfekvőnek látszik, hogy a narrativitásnak különféle típusai vannak, de még a legszorosabb értelemben vett elbeszélő szövegek is a narrativitás különböző fokát látszanak mutatni. Egy kalandregény másképp narratív, mint egy bibliai jelenetet ábrázoló festmény. Más a kérdés tehát, ha a narrativitást általában vizsgáljuk, és ha a különböző narratívák narrativitását, és az utóbbin belül is megfigyelhető két különböző kérdésirány: az egyik a narrativitás különböző módjait különíti el, a másik a narrativitás fokát vagy fokozatait figyeli meg.

Teljes szöveg

A narrativitást általánosságban vizsgálók feltételezik, hogy ez valamiféle immanens (esetleg még megfogalmazás előtti) szekvenciális elrendezettség. Hayden White szerint a narrativitás az az értelemtulajdonítás, ami elengedhetetlen a történetíráshoz. Nélkülözi a narrativitást az események időrendi felsorolása (történelmi kronológia) és még az egyszerű időrendi előadása (krónika) is. Mások (Cohen, Sturgess) szerint a narrativitás inkább a befogadói oldalon fedezhető fel: az az elbeszélés, amit a befogadó annak érez – nyilvánvalóan azért, mert érzékeli benne az elrendezettség belső logikáját.

Marie-Laure Ryan a narrativitás tizenkét módját különböztette meg egy 1992-es tanulmányában, nem állítva azonban, hogy ezzel a terület egészét lefedő tipológiát alkotott, és minden elbeszélés(mód) besorolható a kategóriák valamelyikébe. Brian McHale úgy vélte, hogy a kortárs avant-garde verses regényekben felfedezhető egy további típus, amelyet ő „gyenge narrativitásnak” nevezett el.

A fenti megközelítésben a narrativitásnak különböző működésmódja vannak, mások (Schmidt) szerint azonban a különbségek a narrativitás fokából vagy intenzitásából adódnak. Erősebb lesz a narrativitás, ha sok minden, sok → esemény történik, és gyenge, ha kevés. Ebben a gondolkodásmódban a narrativitás tulajdonképpen az eseményesség szinonimája, eseménynek azonban nem bármiféle állapotváltozást, hanem a jelentőséggel és a narratív kozmoszban hatással bíró, váratlan és egyszeri állapotváltozást kell érteni. A narrativitás tehát olyan kontinuum, amelynek egyik végén végletesen eseménytelen elbeszéléseket, a másikon nagyon mozgalmasakat találunk.

H.P.

Irodalom:

Abbot, H. Porter, „Narrativity”, in Handbook of Narratology, edited by Peter Hühn, John Pier, Wolf Schmid and Jörg Schönert (Berlin: DeGruyter), 2009, 309-328.
Brutsch, Matthias, „How to Measure Narrativity? Notes on Some Problems with Comparing Degrees of Narrativity Across Different Media”, in Emerging Vectors of Narratology, edited by Fotis Jannidis, Matias Martinez, John Pier, and Wolf Schmid (Berlin: DeGruyter), 2017, 315-334.
Cohen, Keith, Film and Fiction (New Haven: Yale University Press), 1979.
McHale, Brian, „Weak Narrativity: The Case of Avant-Garde Narrative Poetry”, Narrative 9: 2 (2001), 161–167.
Ryan, Marie-Laure, „The Modes of Narrativity and Their Visual Metaphors”, Style 26: 3 (1992), 368–387.
Schmid, Wolf, „Narrativity and Eventfulness”, in What is Narratology. Questions and Answers Regarding the Status of a Theory, edited by Tom Kindt and Hans-Harald Muller (Berlin and New York: Walter de Gruyter), 2003, 17–33.
Sturgess, Philip J. M., Narrativity: Theory and Practice (Oxford: Oxford University Press), 1992.
White, Hayden, „The Value of Narrativity in the Representation of Reality”, in On Narrative, edited by W.J.T. Mitchell (Chicago: University of Chicago Press), 1981, 1–24.

További kapcsolódó szócikkek: