A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének 2021-ben elhunyt nyugalmazott tudományos főmunkatársa; 1990 és 2006 között a Pécsi Tudományegyetemen is tanított, gyakran narratológiát. Elbeszélő szövegek elemzésével, regénykritikával, valamint az elemző eszközök elméleti tisztázásával sokat foglalkozott, gyakorlati és teoretikus szinten egyaránt.
Fontosabb narratológiai szempontú tanulmányai:
- Konrád György regényei – fikció és kísérlet, Literatura 30 (2004), 334-348.
- Alkalmiság és újítás Szép Ernő kisregényeiben, Literatura 40:4 (2014), 335-342. .
- ‘Egyszer’ és ‘mindig’: Idő és emlékezés az Egy polgár vallomásaiban, Hungarológiai Közlemények (Novi Sad, YU), 16(1984): 1187-1195.
- A rossz orvos szerkezetének néhány eleme, Literatura 13 (1986), No. 1-2, 16-26.
- Paratexts in (social–political) transition, Neohelicon 37 (2010), 21-32.
- A harmincas évek elbeszélő szövegei: terminológia és tipológia, Literatura 1992, 256-268.
- Példázat, mise en abyme, metafora – remix, Bedecs László (szerk.), Találkozó poétikák: A 70 éves Szili József köszöntése (Miskolc-Budapest: kiadó nélkül), 2000, 141-146.
- Bródy kegyetlen és szánakozó humora: Az adótisztné albuma, 1893, Hajdu Péter, Kroó Katalin (szerk.), Elbeszélés a 19. és 20. század fordulóján: Narratív párbeszédek (Budapest: L’Harmattan), 2011, 47-54. (Párbeszéd-kötetek, ISSN 1787-0585; 5.) (ISBN:978-963-236-413-1)
- Flaubert leírásai a Bovarynéban, Kálmán, C. György; Mekis, D. János; Z., Varga Zoltán; Hajdu, Péter (szerk.), Leírás : Elmélet, irodalom, kép. (Budapest : Reciti Kiadó), 2020, 219-227.