Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Esztétika Doktori Programján szerzett PhD-fokozatot, jelenleg szerkesztő, egyetemi óraadó. Főbb kutatási területei közé tartozik az irodalmi műalkotás határainak kérdése, a Spatial Turn szövegelméleti vetületei, valamint a hypertext esztétikája. Disszertációja narratológiai fókuszú, az elbeszélések lezáratlanságának motívumát vizsgálta posztmodern szépirodalmi példákon keresztül.
Fontosabb narratológiai szempontú írásai:
- „Irodalom és kartográfia”. Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 60, 2. sz. (2019): 138–155.
- „Az elidőzés tere. A hipotipózis mint szövegkompozíciós elem”. Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 11, 1. sz. (2018): 43–56.
- „A szavak föld alatti járataiban. A térbeli forma vitája”. Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 10, 1. sz. (2017): 83–95.